ZÖLDJÁRAT - A TÉRSÉG TISZTASÁGÁÉRT

A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 2008-ban azzal a céllal alakult meg, hogy tagönkormányzatai részére az Európai Unió normáinak megfelelő, magas színvonalú hulladékgazdálkodási rendszert biztosítson. Feladatai között szerepel a hulladékgazdálkodási problémák megoldása, valamint a már megvalósult térségi hulladéklerakók rekultivációja. Az elmúlt évek során megszerzett tapasztalatok, továbbá a szigorodó hazai és európai hulladékgazdálkodási szabályoknak történő megfelelés érdekében a Társulás a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére való törekvése folyamatos.

A 33 település alkotta Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás meglévő hulladékgazdálkodási rendszerének eszközbeszerzésekkel és új kezelőművekkel történő fejlesztését célozza meg.
A projektterület a Dél-Alföldi régióban Csongrád megye 30, és Bács-Kiskun megye 2 településére terjed ki. A projekt által érintett lakosság (265.891 fő) 97,3%-a Csongrád megyében él, 2,7 %-a pedig a három érintett Bács-Kiskun megyei t elepülésen. A projektterületet 5 járás alkotja, a szegedi, a kisteleki és a mórahalmi járás valamennyi települése részt vesz a projektben, a makói járást alkotó 17 település közül 3, a kiskunhalasi járást alkotó 8 településből 3 település érintett.
A Társulás KEOP-1.1.1/C/13-2013-0004 azonosító számú, „A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel” című projektben 32 település vesz részt, melyből 5 város (Tompa, Kistelek, Mórahalom, Sándorfalva, Szeged) és 27 község.
A pályázat megvalósításában Balotaszállás Község Önkormányzata nem vesz részt.

A PROJEKT BEMUTATÁSA

A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése eszközbeszerzésekkel című, KEOP-1.1.1/C/13- 2013-0004 azonosító számú projektje a Magyar Állam és az Európai Unió közel 1,6 milliárd forintnyi támogatásának felhasználásával valósul meg. A beruházás a 32 település alkotta a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztését takarja eszközbeszerzésekkel, melynek keretében az országban egyedülálló új, innovatív chip-es edényazonosító rendszer is bevezetésre kerül.

A projektterület a Dél-Alföldi régióban Csongrád megye 30, és Bács-Kiskun megye 2 településére terjed ki, az érintett közel 266 ezer főnyi lakosság 97 %-a Csongrád megyében él, 3 %-a pedig két érintett Bács-Kiskun megyei településen.

A fejlesztés célja modern, költség-hatékony módon üzemeltethető járművek beszerzése a kevert települési hulladékok begyűjtő infrastruktúrájának fejlesztésére, az elhasznált korábbi edényzet cseréje, valamint új edények beszerzése a zsákos gyűjtés kiváltása érdekében. A Szeged, Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telep hatékonyabb kiszolgálásához új munkagépeket szerez be a Társulás, továbbá acél konténerek beszerzésére is sor kerül az intézményi és közterületi kommunális gyűjtés biztosítása érdekében.

A projekt keretében a hulladékszállítás járatoptimalizálása is megtörténik, valamint egy innovatív új rendszer is bevezetésre kerül. A hulladék-gyűjtőedényekre azonosító chip kerül. Az ún. edénychip a gyűjtési rendszer optimalizálását és a feketén kihelyezett hulladék elszállításából adódó többletköltség csökkenését eredményezi.

A „tisztábban látás” mellett az új, GPS alapú rendszer megkönnyíti az esetleges lakossági panaszok kezelését is, hiszen a chipes azonosítóval ellátott hulladékgyűjtő edények sorsát nyomon tudják követni, így pontosan azonosítható, hogy egy adott ingatlan esetében mikor került sor a hulladékgyűjtő edény ürítésére. A hulladékszállító gépjárművekre fedélzeti egység kerül a chipek leolvasása és a leolvasási adatok rögzítése érdekében. Az edényekre szerelt passzív jeladó tartalmazza az ügyfél azonosítóját, melynek segítségével az adatok feldolgozásához kiépített informatikai rendszer összekapcsolható, így statisztikai adatok lekérdezésére is lehetőség nyílik.

A „Zöldjárat” kialakításának a célja a fenntartható településfejlődés környezeti feltételeinek, illetve a települési környezet állapotjellemzőinek javítása annak érdekében, hogy elősegítse az érintett városok, települések minden lakója számára biztosított elfogadható életminőség javítását és az egészséges lakókörnyezet biztosítását.

A fejlesztési projekt főbb elemei:

• Modern, költség-hatékony módon üzemeltethető járművek beszerzése a kevert települési hulladékok begyűjtő infrastruktúrájának fejlesztésére, az elhasznált, nem támogatásból beszerzett edényzet cseréje, a zsákos gyűjtés felszámolása érdekében edények beszerzése.
• Új hulladékgyűjtő edények beszerzése a kommunális hulladékok pormentes gyűjtésére, a zsákos gyűjtés kiváltására.
• A szelektív hulladékgyűjtő szigetek, és lomtalanítási feladatok ellátására is alkalmas daruval szerelt modern tehergépjárművek beszerzése.
• Házi komposztálók beszerzése a zöldhulladékok helyben történő kezelésére.
• Munkagépek beszerzése a regionális hulladékkezelő telep belső anyagmozgatási feladatainak hatékonyabb kiszolgálásához.
• Járatoptimalizálás elvégzése a logisztikai költségek csökkentése érdekében.
• Edényazonosító rendszer és szükséges software és hardware fejlesztés a „fekete” ürítések megszüntetése érdekében.
• Tömegmérést lehetővé tevő rendszer kialakítása Mórahalom Város Önkormányzata és kistérségében.
• Acél konténerek beszerzése az intézményi és közterületi kommunális gyűjtés biztosítása érdekében.

Edénychippel az illegális szemetelés ellen

A Társulás célja a közszolgáltatási tevékenység átláthatóbbá, költséghatékonnyá tétele a hulladékgyűjtési tevékenységek átszervezésével, a nyilvántartások pontosabbá tételével. Ennek érdekében a háztartási hulladék gyűjtését nyomon követő rendszer lép életbe, azaz az edények azonosítására (chippel történő felszerelésére) kerül sor.

Innovatív módszer alkalmazása:

A gyűjtőedényekre azonosító rádiófrekvenciás jelet kibocsátó chip kerül, amelynek jeleit a hulladékszállító gépjárművekre szerelt fedélzeti egység olvas le. Az edényekre szerelt passzív jeladó az ügyfél egyedi azonosítóját hordozza, ezáltal az edények ürítése nyomon követhetővé válik, továbbá a beruházás részeként kialakított informatikai rendszer értékelő programjával statisztikai adatok generálása és lekérdezése is lehetővé válik.

A chipes rendszer segít ellenőrizni, hogy az ügyfél a szolgáltatási szerződésében foglaltak szerinti edényét helyezi-e ki a gyűjtési napokon. A kiépítésre kerülő rendszer hatása, és eredménye több szinten is mérhető: például ki lehet szűrni azokat, akik szerződés nélkül helyeznek ki hulladékgyűjtő edényt, vagy a szerződésben szereplőnél nagyobb méretű gyűjtőedényeket raknak ki, így a rendszer védi a tisztességes, a szolgáltatást megfizető ügyfeleket a nem fizetőkkel szemben. Az új, GPS alapú rendszer megkönnyíti a panaszkezelést is, hiszen a chipes azonosítóval ellátott hulladékgyűjtő edények sorsát nyomon lehet követni, így az ürítés tényét, időpontját, pontos helyszínét is.

Tisztán látás és nyomon követés:

Az edények azonosításával történő gyűjtési rendszer optimalizálásának a legnagyobb előnye, hogy kiszűrhetőek az illegális ürítések, így ennek többletköltsége nem hárul át a rendesen fizető ügyfelekre. A tapasztalatok szerint többen visszaéltek a korábbi rendszerrel, és a szabályokat figyelmen kívül hagyva próbáltak megválni többlethulladékuktól, valamint kibújni a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettségük alól, mely a közösség megkárosításához vezet.

Igazságos elszámolás

A Társulás célja láthatóvá tenni a lakossági környezettudatosságot, ami egyébként szolgáltatói oldalon is haszonnal kell, hogy járjon.

A fejlesztés alapvető célja egyrészt, hogy ösztönözze a lakosságot a szelektív hulladékgyűjtésre, növelje a hasznosítható hulladék arányát, és csökkentse a hulladéklerakóra jutó hulladékmennyiséget, valamint az abban lévő szerves anyag mennyiségét. Cél továbbá a költségviselés igazságos megosztása, azaz a szolgáltatás illegális igénybevételének felszámolása, a közösség további megkárosításának megelőzése.

Felszerelés, a rendszer kiépítése

Az azonosító chipeket az ügyfelek közreműködésével, a Közszolgáltató által megjelölt időszakban helyezik majd fel. A közszolgáltatási szerződéssel rendelkező partnerek a szolgáltató által biztosított tájékoztató levélben mellékelt vonalkódos matrica felragasztásával jelölik meg edényeiket. Ezekre az edényekre kerül felhelyezésre az azonosító chip. A módszer egyszerűen és gyorsan zajlik: Az ügyfélnek a megadott időszak meghatározott gyűjtési napján a megszokott időben ki kell helyeznie a tárolóedényt(eket) a szokásos ürítési helyre, és munkatársaink vagy partnereink elvégzik az egyedi azonosítók felszerelését.

Fontos tudni, hogy későbbiekben a hulladékgyűjtő edények keveredése más ügyfelek edényével számlázási problémákat vonhat maga után, ezért az edény – ügyfél számára történő azonosítása érdekében - a tetőzsanér felöli oldalán, jól látható, el nem távolítható módon (pl.: festés) fel kell tüntetni az edényen a szállítási címet, az utca és pontos házszám/helyrajzi szám jelölésével.

Szeged térség esetében az edényazonosítási rendszer 45625 db edény bevonásával, míg Mórahalom kistérség esetében 6370 db edény bevonásával kerül majd bevezetésre azzal, hogy a tervezett fejlesztéssel a mórahalmi körzet esetében lehetőség nyílik a begyűjtött hulladékok gyűjtőedényenkénti mérésére is.

Munkagépek beszerzése anyagmozgatáshoz

A Szeged, Sándorfalvi úti regionális hulladéklerakó telepen végzett különböző hulladékkezelési technológiák (komposztálás, válogatás, aprítás, válogatás, tömörítés, stb.) és különböző hulladékkezelő létesítmények (válogató üzem, komposztáló üzem, biogáz üzem, építési bontási hulladék feldolgozó üzem stb.) belső anyagmozgatási feladatai szükségessé teszik a keletkezett hasznosítható anyagok, valamint a keletkezett elsődleges és másodlagos hulladékok anyagmozgatási feladatainak hatékony ellátását.

A jelenleg alkalmazott eszközállomány kapacitás hiányára tekintettel az üzemeltetőnek az anyagmozgatási feladatok maradéktalan ellátása érdekében alvállalkozót kellett bevonnia.

A projekt megvalósításával, a beszerzésre kerülő homlokrakodó gép és billenőplatós célgép segítségével a szállítási feladatok hatékonyságának növelése mellett a jelenleg alkalmazott alvállalkozói teljesítés kiváltására kerül sor, mely a költségek mérséklését teszik lehetővé.

A Mórahalmi kistérségben a telephelyen belüli rakodási feladatok, és az elhagyott hulladékok felszámolásához egy új árokásó szerelékkel is ellátott gumikerekes rakodógép kerül beszerzésre.

Házi komposztálás

A projektterületen – figyelemmel a térségre jellemző gazdálkodási hagyományokra és a hatályos jogszabályok által is preferált hulladék keletkezését megelőző tevékenységek erősítésére, a házi komposztálás részleges bevezetésére is sor kerül a projekt keretén belül. A kisebb településeken a házhoz menő zöld- és biohulladék gyűjtés nem költséghatékony, mivel ezeken a településeken nagy távolságokról, csak kis mennyiségű hulladék gyűjthető be.

A projekt keretén belül 1010 db házi komposztáló edény kihelyezésére kerül sor az alábbi településeken: Pusztaszer, Ruzsa, Domaszék.

A házi komposztálás kibővítésével várhatóan 100 tonna biológiailag lebomló zöldhulladék kezelésétől mentesíthető a regionális hulladékgazdálkodási rendszer.

A házi komposztálók használatával kapcsolatban az alábbiakban kívánunk Önöknek gyakorlati segítséget nyújtani:

Miért érdemes komposztálni?

A jó kerti komposzt mindig értékes, ezért annyit csináljunk belőle, amennyit csak tudunk. A hulladékot termékeny komposzttá alakítva egyrészt kiváló trágya keletkezik belőle, másrészt a sűrű talajt laza, porhanyós szerkezetűvé alakítja.

Mekkora helyre lesz szükség?

A komposztálható hulladékok mennyisége egy főre egy év alatt kb. 100 kg. A kert nagyságától függően ehhez még hozzájöhet 100 m²-nyi területen kb. 500 kg komposztálható nyersanyag. Ezek a mennyiségek határozzák meg, hogy mekkora helyet érdemes kialakítani a kertben. Egy átlagos 4 fős család esetén elegendő a komposztáló edényzet számára szükséges kb. 1 m²-nyi hely. A komposztáló edény elhelyezésén túl szükség lesz még 1-2 m² helyre ahhoz, hogy a keverés előtt, ill. ősszel – amikor nagy mennyiségű lomb keletkezik – ezeket a nyersanyagokat külön gyűjthessük.

Hol legyen az a hely?

• A komposztáló edényt félárnyékos, védett, de jól megközelíthető helyre tegyük
• Ha megtehetjük, ne a ház északi oldalát válasszuk, mivel ott hűvösebb van, lassabban megy végbe a folyamat
• Lehetőség szerint egy fa vagy bokor árnyékába helyezzük kii, mely védelmet nyújthat a komposztálónak az erős napsütés vagy a heves esőzés ellen
• Hagyjunk a kerítéstől 0,5 – 1 m távolságot, hogy jobban meg tudjuk közelíteni a komposztálót és könnyebb legyen kezelni a komposztot
• Egyenes talajra állítsuk, ne legyen mélyedés, ahol összegyűlhet a víz, mely később gondot okozna
• Elegendő helyünk legyen a komposztáló edény mellett az átforgatáshoz ill. a szerves anyagok gyűjtéséhez
• Legyen a közelben csap vagy esővíztároló hordó, hogy szükség esetén nedvesíthessük a komposztot

Milyen anyagokat lehet komposztálni?

Konyhai hulladékok, például: Zöldség és gyümölcshéj, citrusfélék héja (kis mennyiségben), tojáshéj, kávézacc és teafilter, hervadt virág, szobanövények elszáradt részei

Kerti hulladékok: Levágott, de már száraz fű, sövénynyírásból származó ágak, levelek, kerti gyomok (virágzás előtt) lomb, aprított gallyak, lehullott gyümölcs, faforgács, fűrészpor, szalma, elszáradt (nem beteg) növények

Egyéb komposztálható anyagok: Növényevő kisállatok ürüléke, kartonpapír (mértékkel), fahamu: max. 2-3 kg/m³

Nem komposztálható: Főzött konyhai hulladék, csont, magvas gyomok, gyomgyökerek, húsevő állatok ürüléke, festék, lakk, olaj- és zsírmaradék, nem lebomló anyagok: üveg, fém, műanyag stb.

Hogyan használjuk a komposztálót?

Gyűjtés: A konyhai hulladék gyűjtéséhez rendszeresítsünk egy fedeles tárolóedényt és ezentúl minden komposztálható szerves hulladékot tegyünk abba.

Aprítás: Aprítsuk fel a nyersanyagokat úgy, hogy 5 cm-nél kisebb anyagok kerüljenek a komposztálóba. A kisebb nyersanyagokhoz használjunk metszőollót, a nagyobbakat ásóval könnyen apríthatjuk.

A komposztáló feltöltése: A komposzt aljára laza, ágas-bogas anyagot helyezzünk, hogy megfelelő levegőáramlást tudjunk biztosítani. Erre rétegezzük a szerves konyhai és kerti hulladékot.

A rétegzés aranyszabálya: finom anyagot a durva szerkezetűvel, nedveset a szárazzal, zöldet a barnával rétegezzünk! A magas nitrogéntartalmú anyagokhoz (zöld színűek: konyhai hulladék, fű, stb.) 25-30-szor több széntartalmú (barna: fakéreg, fűrészpor avar, stb.) anyagot használjunk! Ezt mindig tartsuk be, kísérletezzük ki magunk a megfelelő egyensúlyt. A barna anyagokból könnyen tudunk tartalékolni, felhalmozni a komposztáló mellett, míg a zöld anyagok keletkezése nem egyenletes. Minél többféle nyersanyagot keverünk össze, annál egyszerűbb fenntartani az egyensúlyt és annál biztosabb, hogy jó minőségű lesz a kész komposzt. Felváltva rétegezzük egymásra az aprított, zöld és barna anyagokat 15-20 cm vastag rétegekben a fenti arányt figyelembe véve – szükség esetén ezt megszórhatjuk mészporral (CaCO3 finom őrleménye), szerves trágyát (négyzetméterenként kb. 4 marék) tehetünk hozzá – a trágya táplálja a korhasztó baktériumokat és tápanyaggal dúsítja a készülő elegyet. Kerti földet és korábbi, kész komposztot is rétegezhetünk hozzá vékonyan – ezek is segítik a beindulást. Minden réteget öntözzünk be kissé, csak annyira, hogy éppen nedves legyen.

Az anyagok összekeverése után 4-5 nap múlva hirtelen megemelkedik a hőmérséklet. Ha megtelt a komposztáló, akkor 5-6 hétig ne nyúljunk hozzá, mert ebben a fázisban lesz a legmelegebb, amikor beindul a bomlási folyamat.

A lebomlás érdekében 1-2 hónap múlva érdemes villával átforgatni a készülő komposztot, hogy az eddig kívül elhelyezkedő anyagok középre kerüljenek, ahol a meleg hatására felgyorsul a komposztálódásuk. Zárt komposztálóban fokozottan kell figyelni a nedvesítésre! Rendszeresen ellenőrizzük a komposztot, és ha szükséges, ürítsük ki a komposztálót és úgy forgassuk át, majd tegyük vissza az anyagot az edénybe.

Marokpróba: Kézbe véve egy maroknyi anyagot, ha összenyomva morzsalékossá válik, akkor túl száraz, ha pedig nedvesség jön belőle, akkor túlnedvesedett. Optimális, ha lazán összeáll, mint a szivacs. A szerkezete jó, ha laza, morzsalékos, és apró állatok pl. giliszta találhatók benne.

Mikor kész a komposzt?

A zárt komposztedényben legalább 8 hónap és az optimális feltétek teljesülése esetén várható, hogy megérik a komposzt. Ez nyitott komposztálóban még több időbe telhet. Ha az anyag minden része apró szerkezetűvé (5 cm-nél kisebbé) alakult át, laza földszerkezetű és finom, erdőtalajra emlékeztető illata van, akkor elkészült a komposzt.

Mire használhatjuk a komposztot?

Felhasználás előtt rostáljuk át a komposztot, hogy a nagyobb darabokat ki tudjuk választani belőle. Azok mehetnek vissza a következő komposztba, hogy tovább érlelődjenek.

A kész komposztot tavasszal vagy ősszel dolgozzuk be a kerti földbe. 10 m²-nyi területre 5-10 l komposztot szórjunk és kb. 2 mm-es vastagságú komposztréteget terítsünk ki. Szobanövényekhez, kerti virágládákhoz óvatosan, 2:1 arányban keverjük más talajjal, attól függően, mennyire tápanyagdús földet igényel a növény.

Forrás: http://homokhatsagitarsulas.hu/valogassunk-egyutt-3/komposztalasi-kisokos/

Modern járművek és edények beszerzése

A beruházás keretében költséghatékonyan üzemeltethető járműveket szerez be a Társulás a kevert települési hulladékok begyűjtő infrastruktúrájának fejlesztése, az elhasznált, uniós vagy hazai támogatással nem finanszírozott edényzet cseréje, valamint a zsákos gyűjtés kiváltása érdekében.

Gépjárművek beszerzése:

. A projektterületen a szelektív hulladékgyűjtés kismértékű bővülése tervezett, ezért a meglévő elavult eszközállomány pótlása és bővítése új eszközök beszerzésével vált szükségessé.

A beszerzésre tervezett eszközök használatával a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása hatékonyabban valósítható meg a költség-hatékonysági feltételek jelentős javulása mellett.

A projekt részben a szelektív hulladékgyűjtési rendszer fenntartását és fejlesztését tűzte ki célul, amelynek érdekében 4 db önrakodó daru adapterrel felszerelt multiliftes konténeres gyűjtőjármű kerül leszállításra.

A hulladékudvarok hatékonyabb üzemeltetéséhez, és a konténeres szállítás feltételeinek fejlesztéséhez továbbá 3 db új konténeres gépjármű is beszerzésére kerül, azzal, hogy a mórahalmi körzet esetében a platós cserefelépítmény segítségével az eszköz alkalmazható a közterület fenntartási hulladékszállítási, illetve az illegális hulladéklerakók felszámolásával együtt járó feladatok ellátásra is.

A beszerzendő hulladékgyűjtő járművekkel a meglévő, korábban ISPA/KA pályázat keretein belül kiépítésre került gyűjtőszigetek és hulladékudvarok kiszolgálása, hulladékszállítási feladatai határidőben, a közszolgáltatási igényeknek megfelelően láthatóak el, valamint az eszközök speciális kialakításukra tekintettel a lomtalanítási feladatok ellátása során is hadra foghatóak.

A fejlesztés eredményeképpen az új eszközök által nyújtott üzembiztonsággal a heti rendszerességű ürítési gyakoriság, ezzel pedig a közszolgáltatás ellátásának biztonságos ellátása elérhetővé válik.

A beruházás elsősorban a vegyes hulladékgyűjtési mód fejlesztését célozza, tekintettel arra, hogy az elavult, magas üzemeltetési költséggel működtetett eszközök kiváltása érdekében 17 db új gyűjtő jármű beszerzésére kerül sor az alábbiak szerint:



A tervezett beszerzések közül a 10 m³-es kompakt gyűjtő járművek Szeged belterületén a szűk utcákban, a környező települések külterületein, valamint a térségre jellemző tanyavilágban kerülnek majd felhasználásra.

A multiliftes pótkocsi elsősorban a Mórahalmi átrakóállomás kiszolgálását biztosítaná, de kialakítása révén alkalmas a gyűjtőszigetekről származó hulladékok válogatóműbe történő szállítására is.

A kis kompakt gyűjtőjármű Mórahalom körzet ellátását tervezett biztosítani elsősorban olyan helyszíneken, ahol a megközelítés nehézségeire tekintettel a jelenleg alkalmazott eszközökkel a hulladékszállítási, gyűjtési feladatok nem voltak megoldhatóak, elvégezhetőek.

A települési hulladékgyűjtési rendszer fejlesztésének részeként Szeged körzet esetében 5 db 16 m³-es és 5 db 21 m³-es db gyűjtőjármű, míg Mórahalom körzet esetében 2 db 21 m³-es és 1 db 5-7 m³-es kompakt gyűjtő jármű beszerzésére kerül majd sor.

Gyűjtőedények, konténerek beszerzése:

A beszerezni kívánt gyűjtőedények a kevert települési hulladékok gyűjtésére kerülnek majd felhasználásra.

Az edények beszerzése kettős célt fog szolgálni, egyrészt az elhasználódott, közel 15 éves edényállomány kerül megújításra, másrészről pedig az elavult zsákos vegyes települési hulladék gyűjtési rendszer kerül kiváltásra.

A 60-1100 l-es edények beszerzése mellett a projekt keretein belül acél konténerek beszerzésére is sor kerül.

A konténerek beszerzésével egyrészről a jelenlegi szelektív hulladékgyűjtő rendszerhez szükséges eszközpark kibővíthető, másrészről pedig az intézményi gyűjtési feladatok ellátása (iskolák, polgármesteri hivatalok, önkormányzati fenntartású intézmények) válnak elérhetővé.

A projekt keretein belül az alábbi konténerek, edények kerülnek beszerzésre:

Járatoptimalizálás a logisztikai költségek csökkentéséért

Az ún Zöldjárat 260 ezer főt szolgál ki. 2014-ben a megtett távolság majd 1 millió 200 ezer km, míg az elhasznált üzemanyag 440 ezer litert tett ki. A 81 hulladékgyűjtő jármű több mint 80 ezer tonna hulladékot szállított el tavaly.

A Társulás részéről biztosított alapadatok és a meglévő járattervek alapján olyan módosított járatterv kidolgozása történik meg térinformatikai módszerek felhasználásával, amely azonos igénybevétel mellett kevesebb futott km-t és kevesebb üzemidőt biztosít a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretén belül elvégzett gyűjtési-szállítási tevékenységek során.

A feladat részeként sor került a korábbi ügyfél adatbázis címtisztítására és a címek úgynevezett geokódolására is.

A járatoptimalizálásra vonatkozó projekt megvalósításával jelentős anyag és bér költség megtakarítás érhető el amellett, hogy jelentősen nőni fognak az eszközök fajlagos kihasználtsági mutatói is.

Házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés

A regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiegészítéseként a projekt területén házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés került bevezetésre a 2015. január 1-jétől hatályos 385/2014.(XII. 31). Kormányrendeletben foglaltak szerint. A gyűjtőzsákban elhelyezhető hulladékok köre megegyezik a gyűjtőszigeteken elhelyezhető hulladékok körével, kivéve az üveghulladékokat, amelyek a zsákban - a későbbi kezelési követelményekre is tekintettel - nem helyezhetők el.

Fontos, hogy a saját környezettudatos tevékenységgel is elősegítse minden résztvevő a környezeti állapotok javulását, a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülését. Legfontosabb érték a környezet tisztelete és annak megóvása, illetve a minőség iránti elkötelezettség.

A lakosság egészségvédelme érdekében az országban mindenütt közel azonos színvonalú, de a helyi adottságoknak megfelelő, technológiájában differenciált hulladékgazdálkodási feltételeket kell létrehozni – e közérdekű elv prioritásának kívánunk munkánk során érvényt szerezni. Ezzel lehetővé válik a hulladékgazdálkodás terén a régiók között fennálló különbségek csökkentése is, eleget téve ezzel az esélyegyenlőség horizontális alapelveinek.

Cél a fenntartható településfejlődés környezeti feltételeinek jobbítása, illetve a települési környezet állapotjellemzőinek javítása annak érdekében, hogy elősegítsük az emberi életkörülmények, és a település minden lakója számára biztosított elfogadható életminőség javítását és az egészséges lakókörnyezet biztosítását.

FÖLDRAJZI TERÜLET

A projektterület a Dél-Alföldi régióban Csongrád megye 30, és Bács-Kiskun megye 2 településére terjed ki. A projekt által érintett lakosság (265.891 fő) 97,3%-a Csongrád megyében él, 2,7 %-a pedig a három érintett Bács-Kiskun megyei településen.
A projektterületet 5 járás alkotja, a szegedi, a kisteleki és a mórahalomi járás valamennyi települése részt vesz a projektben, a makói járást alkotó 17 település közül 3, a kiskunhalasi járást alkotó 8 településből 3 település érintett.

A projektben 32 település vesz részt, melyből 5 város (Tompa, Kistelek, Mórahalom, Sándorfalva, Szeged) és 27 község.

• Algyő Nagyközség
• Ásotthalom Nagyközség
• Baks Község
• Balástya Község
• Bordány Nagyközség
• Csengele Község
• Deszk Község
• Dóc Község
• Domaszék Község
• Ferencszállás Község
• Forráskút Község
• Kelebia Község
• Kistelek Város
• Kiszombor Nagyközség
• Klárafalva Község
• Kübekháza Község
• Mórahalom Város

• Ópusztaszer Község
• Öttömös Község
• Pusztamérges Község
• Pusztaszer Község
• Röszke Község
• Ruzsa Község
• Sándorfalva Város
• Szatymaz Község
• Szeged Megyei Jogú Város
• Tiszasziget Község
• Tompa Város
• Újszentiván Község
• Üllés Nagyközség
• Zákányszék Község
• Zsombó Nagyközség

SAJTÓMEGJELENÉSEK

• Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás_KEOP-1.1.1C13- 2013-0004
• Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése 2015.10.13
• Eszközbeszerzési szerződés aláírása projektnyitó keretében_KEOP-1 1 1C13- 2013-0004
• Elindult az Eszközbeszerzés 2015.11.09
• Edényazonosító rendszert vezet be a társulás_KEOP-1.1.1C13- 2013-0004
• Csalók járják a lakásokat
• Lezárult a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdélkodási Társulás fejlesztése_2015.12.15..pdf